A házasságkötés

Mi a házasság? (A házasság)

A házasságkötés - Család és jog -családjogFérfi és nő komplementer kapcsolata, tehát férfi és nő között létrejövő olyan kapcsolat, amely jogilag elismert, és kifejezetten védett is. A házasság családi életközösséget létesít, amelynek érzelmi, vagyoni, nemi közösséget létrehozó hatása van.

A házastársak jogai és kötelességei egyenlőek: a házasélet ügyeiben közösen kell dönteniük. A házastársak a személyüket érintő ügyekben önállóan, de a család érdekeit szem előtt tartva döntenek. A házastársak hűséggel tartoznak egymásnak és egymást támogatni kötelesek.

Mi a teendő a házasság megkötése előtt? (Házasságkötést megelőző eljárás)

1.) A házasság megkötését megelőzi az un. házasságkötést megelőző eljárás. Ennek keretében a házasuló a házassági szándékát személyesen jelenti be és nyilatkozik arról, hogy a házasságkötésének nincs törvényi akadálya. Erről az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel. Ennek az eljárásnak a célja, hogy ne kerüljön sor olyan házasság megkötésére, amelyet később érvénytelennek kellene nyilvánítani.

2.) Ezután (bejelentést követően) a házasulók igazolják házasságkötésük törvényes feltételeinek fennálltát (kijelentik, hogy házasságuknak nincs törvényes akadálya), igazolják személyazonosságukat, állampolgárságukat, az anyakönyvbe bejegyzendő adatokat okirattal igazolják, illetve nyilatkozatot tesznek, tehetnek.

Törvényi feltétel, hogy a házasságnak ne legyen abszolút, el nem hárítható akadálya, elhárítható akadály esetén pedig a felek kapjanak felmentést alóla. (Ezt gyámhatóság vagy jegyző adhat. Például jegyző felmentést ad testvérnek testvér vér szerinti leszármazójával kötendő házasság esetére, gyámhatóság pedig a 16. évét betöltött kiskorú házasságkötéséhez.) Ld. bővebben: házasságkötés akadályai.

Nyilatkozattételi kötelezettség terheli a házasulókat a házassági név (Ld. bővebben: névviselésnél) tekintetében; nyilatkozatot tehet a vőlegény, hogy a menyasszonya olyan gyermekét, akinek vonatkozásában az apai jogállás betöltetlen, gyermekének ismeri el (ez az utólagos házasságkötés esetén beálló apasági vélelem); a felek bejelenthetik a gyermek családi nevét, ha a menyasszony a saját nevét viseli a házasságban. A nyilatkozattételi kötelezettség alól akkor lehet mentesülni, ha a házasulók valamelyike közeli halállal fenyegető egészségi állapotban van. Ilyenkor a házasulók nyilatkozata a házasságkötés összes törvényes feltételeinek igazolását pótolja, és a házasságot a bejelentés után nyomban meg lehet kötni.

Személyazonosság, illetve a magyar állampolgárság igazolása érvényes személyazonosító igazolvánnyal történik.

Van még kötelező jegyesség? (Jegyesség)

Az eljegyzés inkább csak a gyakorlatban szokásként él. A házasság az, amelynek az intézményét a magyar jog elismeri. Ettől függetlenül a polgári jogban, s az egyes eljárásjogokban a jegyes hozzátartozónak minősül, illetve általában a házasulni készülő felek ebben az „időszakban” kötik meg a házassági vagyonjogi szerződést, sőt, általában komoly hatású jogügyleteket is kötnek (pl. lakóhely változtatás, lakásvásárlás, munkahely változtatás). A jegyesség intézményét pótolja valamelyest a házasság megkötését megelőző kötelező 30 napos várakozási idő. Ez a várakozási idő az anyakönyvvezető előtt tett nyilatkozattal veszi kezdetét.

Köthetek azonnal házasságot? (Kötelező várakozási idő)

A házasságkötést az anyakönyvvezető csak a házasságkötési szándék bejelentését követő harminc nap utáni időpontra tűzhet ki. Azonban a jegyző e határidő alól felmentést adhat. A házasulók valamelyikének közeli halállal fenyegető egészségi állapota esetén a házasulók nyilatkozata a házasságkötés összes törvényes feltételeinek igazolását pótolja, és a házasságot a bejelentés után nyomban meg lehet kötni.

Mik a házasságkötés akadályai? (Házassági akadályok)

A törvényi, azaz érvényességi feltételek hiánya házassági akadályt jelent. Megkülönböztetünk el nem hárítható házassági akadályokat (abszolút házassági akadályok), amelyek estében a házasság nem köthető meg, alóla felmentés nem adható, illetve elhárítható házassági akadályokat (relatív házassági akadályok), amelyek alól a házasságkötés helye szerint illetékes jegyző adhat felmentést (ekkor tehát a házasság megköthető).

Abszolút házassági akadályok:

  • azoknak a személyeknek a házassága, akiknek korábbi házassága fennáll,
  • egyenesági rokonok egymással,
  • testvérek egymással,
  • cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személyek házassága,
  • 16. életévét be nem töltött kiskorúak házassága,
  • a gondnokság alá helyezés nélkül is teljesen cselekvőképtelen állapotban személyek házassága,
  • az örökbefogadónak az örökbefogadottal az örökbefogadás fennállása alatt.

Relatív házassági akadályok:

  • a testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával nem lehet házasságot kötni (pl. nagybácsi – unokahúg), kivéve ha a jegyző ez alól felmentés ad
  • 16-18 év közötti kiskorúak nem köthetnek házasságot (ebben az esetben a felmentést nem a jegyző adja meg, hanem ennek a házasságnak a megkötéséhez a gyámhatóság előzetes engedélye szükséges). Ld. bővebben: kiskorú házassága

Köthet-e kiskorú házasságot? (Kiskorú házasságkötése)

A 16. életévét betöltött kiskorú köthet házasságot, amelynek engedélyezése a városi gyámhivatal hatáskörébe tartozik, a házasságkötési engedély pedig a gyámhivatali határozat jogerőre emelkedését követő 6 hónapig érvényes. A kérelmet a kiskorúnak személyesen kell előterjesztenie.

Hogyan történik a házasság megkötése? (Házasság megkötése)

1.) Házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelenlevő házasulók az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek. A házasságkötés nyilvánosan, két tanú jelenlétében, az erre rendelt hivatalos helyiségben történik, azonban rendkívüli körülmény esetében a házasság az anyakönyvvezető hivatalos helyiségén kívül is megköthető. Érvénytelen azonban lesz a házasság, ha az anyakönyvvezető nem hivatalos minőségében jár el, illetve a házasulók nem együttesen voltak jelen a házasságkötésre irányuló kijelentésük megtételekor.

2.) A házastársak, a házassági tanúk és az anyakönyvvezető, továbbá – ha közreműködött – a tolmács a házassági anyakönyvi bejegyzést aláírják

Anyakönyvvezető lehet az a polgármester, jegyző és az illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalának köztisztviselője, aki rendelkezik a jogszabályokban meghatározott képesítési feltételekkel.

Milyen nevet lehet viselni a házasságkötés követően? (A névviselés)

A házasulók a házassági szándék bejelentésekor nyilatkoznak arról, hogy a házasságkötés után milyen házassági nevet kívánnak viselni. A feleség a házasságkötés után

a) kizárólag a maga teljes nevét viseli, (Kovács Orsolya) vagy

b) a férje teljes nevét viseli a házasságra utaló toldással, amelyhez a maga teljes nevét hozzákapcsolhatja, (Tóth Gáborné Kovács Orsolya) vagy

c) a férje családi nevét viseli a házasságra utaló toldással és ehhez a maga teljes nevét hozzákapcsolja, (Tóthné Kovács Orsolya) vagy

d) a férje családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét. (Tóth Orsolya)

A férj a házasságkötés után

a) kizárólag a maga teljes nevét viseli, (Tóth Gábor) vagy

b) a felesége családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét. (Kovács Gábor)

A férj, illetve a feleség a házasságkötés után házassági névként családi nevüket is összekapcsolhatja, hozzáfűzve a saját utónevét. (Tóth Kovács Gábor, illetve Tóth Kovács Orsolya)

 

Érdekesség (nem polgári jogi terület)
Hogyan történik a házasságkötés a katolikus szertartás szerint?

A katolikusok közötti házasságot vagy katolikus és megkeresztelt nem katolikus házasságát a plébániatemplomban kell megkötni, de a helyi ordinárius vagy a plébános engedélyével más templomban vagy kápolnában is köthető. Katolikus és meg nem keresztelt fél között házasságot templomban vagy más alkalmas helyen is meg lehet kötni.

Szükség esetét kivéve a házasság megkötésekor meg kell tartani az egyház által jóváhagyott liturgikus könyvekben előírt, vagy a törvényes szokásjogban szereplő rítusokat. A magyar sajátosságokat az Ordo celebrandi matrimonium szertartáskönyv tartalmazza. A rendes formában kötött házasságot pedig az esküvő helyének plébánosa, vagy aki őt helyettesíti bejegyzi a házassági anyakönyvbe a házasfeleknek, a közreműködőknek és a tanúknak a nevét és a házasságkötés napját is.

Fel lehet bontani a katolikus szertartás szerint megkötött házasságot? (A házasság felbonthatatlansága)

A katolikus egyházjog szerint a házasság egy életközösség, az egész életre szól, a házasfelek javára szól, és a gyermeknemzésre és nevelésre irányul. „A házassági szövetségben a férfi és nő az egész élet olyan közösségét hozza létre egymással, amelyet természeténél fogva a házasfelek javára, gyermekek nemzésre és nevelésre irányul. Krisztus Urunk a megkereszteltek között a szentség rangjára emelte. Ezért a megkereszteltek között nem állhat fenn érvényes házassági szerződés anélkül, hogy ugyanakkor ne lenne szentség is.” Ennek a szentségnek a különleges volta, hogy azt sem az egyik fél döntésével sem mindkettőjük közös megegyezésével felbontani nem lehet. Azonban kivételes esetben mégis lehetőség van a házasság felbontására. Ennek két esete lehet: az érvényes de nem szentségi házasság, illetve az el nem hált szentségi házasság.

Az érvényes, de nem szentségi házasság automatikusan felbomlik, mikor két meg nem keresztelt házas fél közül az egyikük megkeresztelkedik. (Tehát a két meg nem keresztelt között kötött házasság felbomlik, amikor valamelyik fél felveszi a keresztséget.) Szintén az a meg nem keresztelt, akinek egyszerre több meg nem keresztelt felesége van, és a katolikus egyházban felvette a keresztséget, feleségei közül csak egyet tarthat meg, tehát a többivel felbomlik a házassága. (Ez a rendelkezés azonban nem csak a poligámiára, hanem a poliandriára is vonatkozik.) A nem szentségi házasság akkor is felbomlik, ha az a meg nem keresztelt, aki a katolikus egyházban felvette a keresztséget, és ezután meg nem keresztelt házastársával – fogság vagy üldözés miatt – az együttélést helyreállítani nem tudja, és ezért új házasságot köt. Összefoglalva ezeket az eseteket, az a közös bennük, hogy mind felbomlanak automatikusan, törvényi feltételek fennállása esetén.

A két keresztény vagy egy keresztény és egy nem keresztény el nem hált házasságát a pápa bonthatja fel, ehhez azonban a felbontást mindkét fél, vagy legalább az egyik kérje. Ezt a kérvényt a lakóhelye szerint illetékes megyéspüspökhöz kell beadnia. Természetesen ebben az esetben is vizsgálni fogják, hogy a házasság valóban elhálatlan-e, illetve indokolt-e a felbontás, van-e kellő indok. A felmentést tehát a pápa adja meg, és ezután a felek új házasságot köthetnek, hacsak a felmentés ezt nem tiltja meg valamelyiküknek vagy nem köti az újabb házasságkötést a püspök engedélyéhez.

Felbontást kérhet két nem keresztény vagy egy keresztény és egy nem keresztény is. Ezeket a házasságokat a pápa külön, egyedi intézkedéssel bontja fel, de ennek feltételei vannak. Ilyen feltétel például, hogy az egyik fél a házasság alatt megkereszteletlen legyen, vagy az hogy az új házasságban a nem keresztény fél beleegyezzék, hogy a katolikus fél a saját vallását szabadon gyakorolja, illetve, hogy a felbontani kívánt házasság életközössége már ne legyen helyreállítható.

-> Ügyvédi kapcsolat