A gyermek szülei

A családi jogállás

Az anya családi neve is adható a gyermeknek? (Gyermek névviselése)

A gyermek szülei - Család és jog -családjogA gyermek – szüleinek megállapodása szerint – apjának vagy anyjának nevét is viselheti. Házasságban élő szülők gyermeke azonban anyjának családi nevét csak akkor viselheti, ha az anya kizárólag a maga nevét viseli. A házasságban élő szülők valamennyi közös gyermekének csak közös családi nevet lehet adni. A gyermek utónevét pedig a szülők határozzák meg.

Kit kell a gyermek apjának tekinteni? (Apasági vélelmek)

Míg az anya az, aki a gyermeket szülte (kivéve az örökbefogadás esetét), addig az apai státusz rendezése vélelmekkel történik. A házastársak közötti huzamos, kizárólagos nemi kapcsolat következménye az apaság vélelmének alapesete. A gyermek apjának azt kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott. A házasság érvénytelensége az apaság vélelmét nem érinti. A vélelmezett fogamzási idő a gyermek születésének napjától visszafelé számított száznyolcvankettedik és háromszázadik nap között eltelt idő, mind a két határnap hozzászámításával. Bizonyítani lehet azonban, hogy a gyermek fogamzása a vélelmezett fogamzási idő előtt vagy után történt.  Ha a nő házasságának megszűnése után újból házasságot kötött, az újabb házasságának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése közt háromszáz nap nem telt el. Ha azonban ez a vélelem megdől, a gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni.

Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állott házassági kötelékben, a gyermek apjának kell tekinteni

a) azt a férfit, aki a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerte el, vagy

b) azt, akit a bíróság jogerős ítélettel a gyermek apjának nyilvánított, vagy

c) azt a férfit, aki az anyával külön törvény rendelkezései szerint lefolytatott emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásban vett részt és a származás a reprodukciós eljárás következménye.

Hogyan ismerhetem el a gyermekemet? (Az apaság elismerése teljes hatályú nyilatkozattal, utólagos házasságkötés során tett elismerő nyilatkozat alapján)

Amikor az apa az apaságot önként vállalja, akkor az apasági vélelem az elismerés alapján kétféle képen keletkezet: vagy teljes hatályú apai elismeréssel, vagy utólagos házasságkötés során tett elismerő nyilatkozattal.

A teljes hatályú elismerő nyilatkozat az apaságot egymagában megállapítja. Nem tehető ilyen elismerő nyilatkozat, ha a nő a gyermek vélelmezett fogantatásakor házasságban élt.

Az a férfi, akitől a gyermek származik, a fogamzási idő kezdetétől fogva a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerheti el, ha

a) a törvény értelmében nem kell más férfit a gyermek apjának tekinteni és

b) a gyermek legalább tizenhat évvel fiatalabb mint a nyilatkozó.

Ilyen elismerő nyilatkozatot csak személyesen lehet tenni. A nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének, és ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, a gyermeknek a hozzájárulása is. Az elismerést és a hozzájárulást anyakönyvvezetőnél, bíróságnál, gyámhatóságnál, illetőleg magyar külképviseleti hatóságnál jegyzőkönyvbe kell venni, vagy közjegyzői okiratba kell foglalni.

Ha az anya a gyermek születése után házasságot köt, férjét a gyermek apjának kell tekinteni, ha

a) sem az anya korábbi házassági köteléke, sem teljes hatályú elismerő nyilatkozat, vagy jogerős bírósági ítélet alapján nem állapítható meg, hogy ki a gyermek apja, és az apaság megállapítása iránt más férfi ellen per sincs folyamatban, feltéve, hogy

b) a férj a gyermeknél legalább tizenhat évvel idősebb és

c) a férj a házasságkötést megelőzően az anyakönyvvezető előtt a gyermeket a magáénak ismeri el.

Az apaság megállapítása iránt mikor lehet pert indítani? (Apaság bírósági megállapítása)

Az apaság bírósági megállapítására abban az esetben van lehetőség, ha egyébként nem állapítható meg a gyermek apjának kiléte. Így apaság megállapítása iránt csak akkor lehet pert indítani, ha az apai státuszt nem lehet betölteni sem az anya házassági köteléke vagy utólagos házassága, sem teljes hatályú apai elismerés, sem reprodukciós eljáráshoz való hozzájárulás alapján.

Ha a származás reprodukciós eljárás következménye, nincs helye az apaság bírósági úton történő megállapításának azzal a férfival szemben, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott. A bíróság a gyermek apjának azt a férfit nyilváníthatja, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik. Az apaság bírósági megállapítását maga az apa, az anya, a gyermek, a gyermek halála után leszármazója kérheti a CSJK-ben meghatározott feltételekkel.

Mikor lehet kérni az anyai státusz megállapítását? (Anyaság bírósági megállapítása)

Az anyai státusz legtöbbször nem szorul rendezésre, csupán kivételes esetekben. Amennyiben az anya azonossága kétséges, anyaság megállapítása iránt lehet pert indítani. A gyermek kérheti annak bírósági megállapítását, hogy anyja az általa megjelölt személy. Ha a gyermek meghalt, ez a jog leszármazóját illeti meg. Az anyaság bírósági megállapítását az is kérheti, aki azt állítja, hogy ő a gyermek anyja. Ha a származás reprodukciós eljárás következménye, nincs helye az anyaság bírósági úton történő megállapításának azzal a nővel szemben, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott.

Hogyan tudom megakadályozni, hogy engem tekintsenek a gyermek apjának? (Az apasági vélelem megtámadása)

Az apaság vélelmét meg lehet támadni, ha az, akit a vélelem alapján apának kell tekinteni, a gyermek anyjával a fogamzás idejében nemileg nem érintkezett, vagy a körülmények szerint egyébként lehetetlen, hogy a gyermek tőle származik, illetőleg ha a származás reprodukciós eljárás következménye, és az anya férje, illetve élettársa az eljáráshoz nem járult hozzá. Ha az apaság vélelme teljes hatályú apai elismerésen alapul, a vélelmet azon az alapon is meg lehet támadni, hogy a nyilatkozatnak a törvényes feltételek hiányában nincs teljes hatálya. A megtámadásra jogosult

a) a gyermek,
b)
az anya,
c)
az, akit a vélelem alapján a gyermek apjának kell tekinteni,
d)
a gyermek, a gyermek halála után leszármazója jogosult.

Fontos, hogy a Ptk. szerint ilyen esetben a fenti körön kívül eső biológiai apa vagy aki magát a gyermek biológiai apjának tartja, nem rendelkezik perindítási joggal.

Perindítási határidők
a) Az apaság vélelmének megdöntése iránti pert a kiskorú gyermek és az anya a gyámhatóság hozzájárulásával a kiskorú gyermek hároméves koráig indíthatja meg. A többi jogosult az apasági vélelem keletkezésétől számított egy év alatt támadhatja meg az apaság vélelmét.

b) Ha a vélelmezett apa a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés hatása alatt tette meg, a vélelem megdöntése iránt a tévedés, megtévesztés felismerésétől, jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől számított egy éven belül indíthat pert.

c) Ha az  a) és b) pontok szerinti a perindításra a gyermek a nagykorúvá válásáig nem került sor, az ezt követő egy éven belül a gyermek önállóan jogosult a perindításra.

d) Az a jogosult, aki a megtámadás alapjául szolgáló tényről a rá megállapított határidő kezdete után szerzett tudomást, a tudomásszerzéstől számított egy év alatt támadhatja meg az apaság vélelmét.

-> Ügyvédi kapcsolat